6. Hideg hajlítási próba
(Kína horganyzott acél): 50 mm-nél nem nagyobb névleges átmérőjű horganyzott acélcsövet hideghajlítási vizsgálatnak kell alávetni. A hajlítási szög 90°, a hajlítási sugár pedig a külső átmérő nyolcszorosa. A töltőanyag nélküli vizsgálat során a minta hegesztését a hajlítási irány külső vagy felső részén kell elhelyezni. A vizsgálat után a mintának mentesnek kell lennie a repedésektől és a cinkréteg repedésétől.
7.
(galvanizált acél)Hidrosztatikai vizsgálat A hidrosztatikai vizsgálatot a fekete csőben kell elvégezni, vagy hidrosztatikus vizsgálat helyett örvényáram-hiba-érzékelést is lehet használni. Az örvényáram-hibák észleléséhez használt próbanyomásnak vagy az összehasonlító minta méretének meg kell felelnie a GB 3092 előírásainak. Az acél mechanikai tulajdonsága fontos mutató az acél végső üzemi teljesítményének (mechanikai tulajdonságának) biztosításához, amely a az acél kémiai összetétele és hőkezelési rendszere. Az acélcső szabványban a különböző szolgáltatási követelményeknek megfelelően a szakítószilárdság (szakítószilárdság, folyáshatár vagy folyáshatár, nyúlás), keménységi és szívóssági indexek, valamint a felhasználók által megkövetelt magas és alacsony hőmérsékleti tulajdonságok kerülnek meghatározásra.
①
(galvanizált acél)Szakítószilárdság（ σ b) : a mintadarabra a szakítószilárdság során kifejtett legnagyobb erő (FB), amely a minta eredeti keresztmetszeti területéből (so) kapott feszültség. ˆ σ b) , N / mm2-ben (MPA). Ez a fémanyagok maximális ellenállását jelenti a szakítóerő hatására. Ahol: FB -- a mintadarabra kifejtett legnagyobb erő, amikor megtörik, n (Newton); tehát -- a minta eredeti keresztmetszete, mm2.
②
(galvanizált acél)Folyási pont（ σ s) : folyási jelenségű fémanyagoknál azt a feszültséget, amikor a próbatest tovább tud nyúlni anélkül, hogy a feszültséget növelné (állandóan tartaná) a húzási folyamat során, folyáshatárnak nevezzük. Ha a feszültség csökken, meg kell különböztetni a felső és az alsó folyáshatárt. A folyáshatár mértékegysége n / mm2 (MPA). A felső folyáshatár（ σ Su): a minta folyási feszültsége előtti maximális feszültség először csökken; Alacsonyabb folyáspont（ σ SL: a minimális feszültség a folyási szakaszban, amikor a kezdeti pillanatnyi hatást nem vesszük figyelembe. Ahol: FS -- a minta folyási feszültsége (állandó) feszítés közben, n (Newton) tehát -- a minta eredeti keresztmetszete, mm2.
â‘¢ Szakadás utáni nyúlás: （ σ） A szakítóvizsgálat során a hossznak a minta mérőhosszával növelt százalékos arányát, miután az eredeti mérőhosszra törik, nyúlásnak nevezzük. σ%-ban kifejezve. Ahol: L1 – mérőhossz a mintatörés után, mm; L0 -- a minta eredeti mérőhossza, mm.
â’£ Terület csökkenése: （ ψ） A szakítóvizsgálat során a csökkentett átmérőnél a keresztmetszeti terület maximális csökkenése és a próbadarab törése utáni eredeti keresztmetszeti terület közötti százalékos arányt csökkentésnek nevezzük. területről. ψ%-ban kifejezve. Ahol: S0 -- a minta eredeti keresztmetszete, mm2; S1 -- minimális keresztmetszeti terület a mintatörés utáni csökkentett átmérőnél, mm2.
⑤ Keménységi index: a fémanyagok azon képességét, hogy ellenállnak a kemény tárgyak bemélyedéseinek, keménységnek nevezzük. A különböző vizsgálati módszerek és alkalmazási kör szerint a keménység Brinell-keménységre, Rockwell-keménységre, Vickers-keménységre, Shore-keménységre, mikrokeménységre és magas hőmérsékleti keménységre osztható. A Brinell, Rockwell és Vickers keménységet általában csövekhez használják.
A. Brinell-keménység (HB): nyomjon egy meghatározott átmérőjű acélgolyót vagy keményfém golyót a minta felületébe a megadott vizsgálati erővel (f), távolítsa el a teszterőt a megadott tartási idő után, és mérje meg a bemélyedés átmérőjét (L). ) a minta felületén. A Brinell-keménység az a hányados, amelyet úgy kapunk, hogy a vizsgálati erőt elosztjuk a bemélyedés gömbfelületével. HBS-ben (acélgolyó) van kifejezve, mértékegysége n / mm2 (MPA).
